Klímaválság és mezőgazdaság: Hogyan alkalmazkodjunk az új kihívásokhoz?

A klímaváltozás jelentős kihívások elé állítja a mezőgazdaságot világszerte, különösen Magyarországon, ahol az elmúlt évek időjárási szélsőségei komoly hatással voltak a termelésre.

Az elmúlt évek időjárása Magyarországon

2018 óta Európában és Magyarországon is tartós száraz időszakok figyelhetők meg, amelyek mezőgazdasági, meteorológiai és hidrológiai aszályhoz vezettek. A 2021-es és 2022-es évek az elmúlt 100-150 év legsúlyosabb vízhiányát okozták, jelentős terméskiesést eredményezve. Az őszi és nyári növények hozamai alulmúlták az előző évek átlagát, és az állattenyésztés is megsínylette a szárazságot.

 Az évi középhőmérséklet (bal oldal) és csapadék (jobb oldal) alakulása Magyarországon 1901 és 2023 között. Forrás: HungaroMet Zrt.

Az aszály elleni védekezés és vízgazdálkodási megoldások

Az aszályos időszakok gyakoriságának növekedése miatt a magyar mezőgazdaságban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az adaptációs stratégiák. A jó talajállapot fenntartása, a vízmegőrzés, a tudatos talajművelés, valamint az okszerű inputanyag-felhasználás segíthetnek a negatív hatások enyhítésében.

A fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok, mint például a csepegtető öntözés, az esővíz összegyűjtése és tárolása, valamint a talajnedvesség-mérők alkalmazása, hozzájárulhatnak a vízmegtakarításhoz és a terméshozam fenntartásához.

Az ártéri művelés előnyei és a Duna szabályozása

A múltban a Duna mentén elterjedt volt az ártéri gazdálkodás, amely a folyó természetes áradásait kihasználva biztosította a termékeny talajt és a bőséges halállományt. A fokok segítségével irányították a víz mozgását, ami lehetővé tette a halászatot, a legeltetést és a növénytermesztést az ártéren.

A 19. században azonban megkezdődtek a folyószabályozási munkálatok a Duna mentén, amelyek célja az árvizek elleni védelem és a hajózás feltételeinek javítása volt. Budapesten 1871-től építettek rakpartokat, és elzárták a Soroksári-ágat. A Közép-Duna teljes hosszának szabályozását 1881-1885 között hajtották végre.

Visszatérés az ártéri műveléshez

A modern vízgazdálkodás és a klímaváltozás kihívásai közepette felmerül a kérdés, hogy lehetséges-e visszatérni az ártéri műveléshez. Bár a hagyományos ártéri gazdálkodás számos előnnyel járt, a mai infrastrukturális és társadalmi környezetben teljes mértékben visszaállítani ezt a rendszert nehéz lenne. Azonban bizonyos elemeinek integrálása a modern mezőgazdasági gyakorlatokba – például a természetes vízvisszatartó rendszerek alkalmazása – hozzájárulhat a fenntarthatóbb vízgazdálkodáshoz és az aszályokkal szembeni ellenálló képesség növeléséhez.

Összességében a klímaváltozás és az időjárási szélsőségek fokozódása szükségessé teszi a mezőgazdasági gyakorlatok átgondolását és adaptációját, különös tekintettel a vízgazdálkodásra és az aszály elleni védekezésre. A múlt tapasztalatai és a modern technológiák ötvözése lehetőséget nyújt a fenntartható és ellenálló mezőgazdasági rendszerek kialakítására.